Saját tapasztalataim

Lányom (13 éves) egyre gyakrabban panaszkodott hányingerre, bőrproblémái voltak, és elzárkózott a társasági programoktól. Azt gondoltam először, hogy a tejfehérje és glutén okozza ezt, mint ezelőtt 4 évvel a hasfájását. Ennek megfelelően állítottam össze az étrendjét, de nem változott a helyzet. A véreredményeket vizsgálva, azt az információt kaptuk, hogy egészséges a gyermek. Nehezen találtam egy orvost, aki felismerte a tünetei okát: hisztamin intolerancia mely egyidejűleg több élelmiszerre való érzékenységet is jelentett. Ezzel egyidőben a szakember megállapította, hogy nekem is ugyanaz a problémám. Elkezdtünk kezelésekre járni, ahol beállították az étrendünket is. Rájöttem, hogy nem csak az étkezéssel kell foglalkoznom, hanem a lelkiállapotunkkal is.

Feltettem magamnak néhány kérdést, melyek megválaszolása során felismertem azokat a dolgokat, amelyek belső feszültséget gerjesztettek, stresszt okoztak, és pusztították a bélflórámat is.

Időközben a lányommal is sokat beszélgettünk arról, hogy mi van vele? Mi zajlik benne?

A közös beszélgetések új megvilágításba helyezték azt, ami őt bántotta.

Közben ő is járt kezelésre, melynek célja a legyengült szervek állapotának javítása volt.
A negyedik alkalom után azt mondta a szakember: „Nem tudom mit csináltatok, de bármi volt is az, nagyon jól csináltátok! Eszternek nem kell többet jönnie kezelésre. Bélflórája 87%-ra épült, gyönyörűen kinyílt, kilazult, amit nem szoktam tapasztalni másoknál.” (Szeszták Zsófia, biorezonanciás szakember, táplálkozási és hormon tanácsadó)  

Ma már ismét életvidám, nyitott egyéniséggé vált a 2 éve még befelé forduló, minden programot elutasító lányom. Most már mindent ehet.